Mindig szimpátiával és egy kis skizofréniával szemlélem a Kritikus Tömeg megmozdulásait. Gyakorló bringásként és gyakorta autózóként mindkét oldalon érintve volnék. Még azt is megkockáztatom, hogy biciklivel jobban igyekszem szabálykövető lenni, mint autóval, mert az autó munkaeszköz, sietünk, pakolunk rá, valahol meg kell állni, satöbbi, míg a bringázás szórakozás, testedzés, örömforrás, tehát ráérősebb foglalatosság, ahol nincs helye, ideje a törvényenkívüliségnek.

Éppen ezért érthetetlen és irritáló számomra a bringásoknak az a minoritása, akik (látszólag) "csakazértis" olyan helyen tekernek, ahol egyrészt veszélyes, másrészt tilos, harmadrészt az előző kettőből kifolyólag az autósokat anyázásra ösztönzi.

Pécsett a kedvencem a Plaza mögötti elkerülő út, külön kerékpárúttal kombinálva. Nem leválasztott sáv, hanem saját aszfaltcsík, az amúgy forgalmas, kamionokkal súlyosbított úttól 3-4 méterre. Normális kerekezők használják is, de őszinte értetlenségemre vannak bringások, akik az autóúton tekernek. Hozzá kell tennem, mert értetlenségemet fokozza, hogy ezek a "lázadók" soha nem afféle kocabringások, hanem mindig méregdrága felszerelésbe öltözött, felső kategóriás országúti, vagy mountain bike-on tekerő királyok, akik nyilván nem első alkalommal ültek nyeregbe.

Néhányszor csak rádudáltam a renitensekre, néhányszor kézjelekkel próbáltam felhívni a figyelmüket az alternatív útvonalra, de párszor vettem a bátorságot és lelassítva az ablakon át megérdeklődtem (visszafogottan, udvariasan): miért nem az erre rendszeresített kerékpárutat használják?

Idézek a válaszokból:

- Jóvanhaggyámá...

- Előre nézzé oszt mennyé...

- Szórakozol, vagy mivan?

De a legszebb, amit tényleg nem tudtam/tudok feldolgozni, az a párbeszéd volt, ami tulajdonképpen erre a bejegyzés megírására késztetett.

Helyszín: az említett útszakasz.

Szereplők: jómagam autóval, Menő Bringás drága cuccban, GPS-szel kombinált mp3 lejátszó a kormányra szereve, fejhallgató a fülben. A Lidl előtt a körforgalomban meg kell állnunk, melléje érek, lehúzom az ablakot, kiszólok.

Jómagam (normál hangnemben): - Ne haragudj, kérdezhetek valamit?

Menő Bringás (kiveszi a fülhallgatót): Tessék?

J: - Olyan klassz kerékpárút van itt mellettünk, nem lenne jobb azon tekerni?

MB: - Miért, itt tilos?

J: - Szerintem igen.

MB: - Miért, van itt olyan tábla?

J: - Szerintem nem a táblán múlik.

MB: - Akkor miről beszélsz?

A párbeszédünk itt véget ért, mert  körforgalom szabaddá vált, mindketten elindultunk. Fülhallgató vissza a fülbe, barátunk el. Jómagam is tovább, ellentmondásos lelkiállapotban. Röhögjek? Menjek utána és üvöltsek vele, hogy "takaroggyáinnenköcsög"? Idegeskedjek, hogy mindketten csak a magunkét fújtuk?

Hazaérve megnéztem több helyen, hogy jól tudom-e. És igen, a KRESZ úgy rendelkezik, hogy olyan helyeken, ahol kerékpárút rendelkezésre áll, a bringásoknak at KELL használniuk, az úton ilyenkor TILOS a kerékpáros közlekedés. Hurrá, hurrá nekem volt igazam.

Mindezeket összevetve még továbbra sem értem a Menő Bringás(ok) álláspontját és felsőbbrendűségüket. Csak tippelni tudok egy-két okot, de mindegyik önmagában is elég idegesítő és mentségnek is elég soványka.

1. Nem vették észre, hogy az úttest mellett külön kerékpárút is található. Ezt nehéz lenne elhinni, mert táblával jelölt szakasz, a nap legnagyobb részében más bringások is sokszor igénybe veszik.

2. A menő szerkó és a drága bicaj esetleg kölcsönöz némi profi kerékpáros feelinget, aki "nehogymár" a pór biciklisek között tekerjen. Nem tudom, nekem is elég drága bringám van, sőt rendelkezem különféle egyéb felszerelésekkel, ruházati kellékekkel is, engem mégsem száll meg efféle tévhit.

3. A Critical Mass eszméjét esetleg félreértelmezik az általam megismert bringások és úgy érzik, mivel ők a kerékpáros tagjai a közlekedők társadalmának, ezért kivételezett tagjai ennek a vérkeringésnek, akik a gyengébb kisebbség jogán akkor is birtokolnak bizonyos jogokat, amikor az írott szabályok ezzel ellentétesek. Egy kamion alatt kilapítva már nem lesz idejük felülvizsgálni nézeteiket, de ha mégis megússzák élve, nyilván a soktonnás vasat fogják hibáztatni.

A felsorolt okok közül bármelyiket lehetséges magyarázatnak tartom, bár egyik sem különösebben megnyugtató. Egy autóból beugató outsidertől meg - gondolom - nehezen is elfogadható.

Azt megértem, hogy Magyarországon az autós-kerékpáros együttélés még nem egy stabil, kialakult kultúra. Pécs, a maga domborzati viszonyaival amúgy sem kedvez mindig a kerékpárutak kialakíthatóságának. De a lehetőségekkel is szembe menni: ez nekem továbbra is magas.